Perkáta templomai
Tisztelt Olvasó!
Nagy örömmel fogadjuk, hogy a Perkátai Értéktár kiadvány második kötete is eljut az olvasókhoz, amelynek témája ezúttal perkátai épített és lelki hitélete. Perkátának szerencsére a gazdag múltján belül a vallási élete is sok érdekességet mutat. A történelmi örökség miatt ez nagyrészt a katolicizmusra utal, de ez nem kizárólagos.
A kötet tanulmányai a történeti tárgyi, írásos és néprajzi forrásokon keresztül bemutatják az épített örökségünket és azok életét, kezdve attól a XIII. századi templomtól, amelynek két oszloprészlete ma is a katolikus templom kertjében áll. Az elméleteket a tényleges régészeti kutatások is alátámasztották, hogy az Árpád-kori Perkáta két jelentős településrészből állt. Egyrészt a maitól DNY-ra, amelyből származnak a fent említett oszlopok, míg a másik É-ra, az 5 évvel ezelőtt átadott elkerülő út vonalában. Az egyik legjelentősebb feltárt középkori magyar településközpontot tárták fel a történészek, amelyben a templom körül 5.000 sírt is találtak. Sajnos ez a templom nem válhatott műemlékké, mivel csak az alapvonalai maradtak meg és ráadásul pont az út alatt fekszik, de a fejlesztéssel járó régészeti kutatás nélkül nem ismerhettük volna meg a 700 évvel ezelőtti Perkátát.
A török idők utáni Perkáta élete nagyrészt a katolikus vallásról szólt, hiszen a XVIII. században először a jezsuitákhoz került a település, akik a mai kastély előzményét építették, illetve a hozzá kapcsolódó gazdasági épületeket, majd az 1770-es években a Győry család kapta birtokba Perkátát, amely erősen Habsburg-párti és hithű katolikus volt. Ők fejezték be a kastély építését, a mai templom építését is ők kezdték meg egyből birtokba kerülésüket követően, majd az I. világháború idején bővítették azt a mostani formára. Az 1880-as években zárdát emeltek a vincés nővérek számára, akik az oktatást végezték Perkátán az azt követő 70 évben. A vincés nővérek már sajnos nincsenek a településen, de a nekik létrehozott zárda ma óvodaként azt a célt szolgálja, ami a hitélet mellett az ő hivatásuk volt. A tavalyi év elején hunyt el az utolsó Perkátán szolgáló nővér, Jozefa. A Győryek Perkátán kívül is komoly támogatói voltak a katolikus vallásnak, hiszen mind Győry László, mind lánya, Győry Teréz részt vett a most már 108 éves budapesti Jézus Szíve Templom alapításában, megépítésében, így a perkátaiak magukénak érezhetnek egy templomot a fővárosban is, a Mária utcában.
Somogyi Balázs polgármester
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A füzet sorozat megjelent példányait pdf. formátumban Perkáta Nagyközség honlapján olvashatják.