Kisperkáta

Tisztelt Olvasó!

A Perkátai Értéktár hetedik kötete az első kötethez hasonlóan a falu határába viszi az olvasót. Akkor a régmúlt tanyákat, most pedig a sajnos szintén régmúlt birtokokat, jelesül Kisperkátát ismerhetjük meg. A földeket birtokló, hagyományos magyar réteget ismerhetjük meg perkátai vonatkozásban, a legnagyobb tulajdonos Győry családtól, most a Paukovicsokon át, a tanyákat felépítő, majd azokat elhagyó parasztokig. Közel két évszázad magyar falu- és gazdaságtörténete is bemutatható rajtuk, fél Magyarország és Perkáta török utáni, XVIII. századi újratelepítésétől, a XIX. századi földosztás utáni átalakult birtokszerkezeten keresztül, egészen a XX. században létrejött tanyákig, illetve a Paukovics családon keresztül Trianon hatásait is láthatjuk.

Természetesen Perkátán a Győryek voltak másfélszáz évig a legnagyobb birtokosok, az ő gazdálkodásuk és épületeik adtak mintát a többi nagyobb földbirtokosnak is, de a ma már elfeledett kisebb kastélyok, kúriák, Illyés Gyulát idézve puszták is Perkáta megbecsült alközpontjai voltak. Több évtizeden keresztül a mai Perkáta két településből állt különböző okok, elsősorban adózási szempontok miatt, és csak 1926-ban egyesült újra Perkáta néven. De Kisperkáta nem a ma ezen a néven ismert részen feküdt csak, hiszen a két település határát jelentette a Győry- kastély is. Kisperkáta akkor is, azóta is remény, a lehetőségek, az álmok területe volt, hiszen a maiaknak a volt téesztelepet, a titokzatos és lerombolt kastélyt jelentette, de mellette az állattelepeket, a tavat és a forrást. Kívánjuk, hogy Perkáta határában levő nagyobb birtokok közül ismerjék meg jobban Kisperkátát és azt a családot, amely leginkább ismertté tette ezt a gyönyörű területet.

Somogyi Balázs polgármester