"Magyar tudósok a nagyvilágban" plakátkiállítás
A 42. Állomás! Kulturális Egyesület és a Perkátai ÁMK szervezésében a MagyarTudomány Ünnepe alkalmából 2024. november 8-án plakátkiállítás nyílt a Győry Kastélyban „Magyar Tudósok a Nagyvilágban” címmel.
A Miniszterelnökség által kiírt NEAO-KP-1-2024/000637 számú nyertes pályázaton egyesületünk a "Civil szervezetek működésének biztosítására, vagy szakmai programjának megvalósítására fordítható összevont támogatás 2024" című nyertes pályázaton 1.080.000.- forint összegű támogatásban részesült.
A kiállítást az ÁMK igazgatója, Jákliné Rajcsányi Rozália nyitotta meg.
A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án – azon a napon, melyen 1825-ben gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel előmozdította a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Az “Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja” ezért e napot a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.
Kiállításunkon híres magyar tudósokat és jelentős alkotásaikat mutatjuk be fotókkal, leírásokkal. Vannak köztük ismertebb, díjazott és elfeledett, vagy nem közismert személyek, találmányok is. Célunk a kiállítással, hogy mi magyarokként ismerjük meg és ismerjünk el egy-egy múltban elért eredményt, a magyar tudósok szerepétjelentős találmányok létrejöttében. Hogy büszkék legyünk arra, hogy ők a magyarok hírnevét vitték a nagyvilágba. Majd büszkén adhassuk tovább ezeket az ismereteket az utókornak, illetve a magyar tudományos világ iránt érdeklődő külhoniaknak.
A megnyitón a vendégek Dr. Baráth Károly előadásában hallhatták gondolatait hazánk nagy gondolkodású, tudós elméinek méltatásáról. Saját élményekkel fűszerezett ismertetőt hallhattunk tőle olyan találmányokról, melyek megalkotásában magyar tudósok vettek részt. Kiemelve azokat a személyeket, akik találmányaikért, felfedezéseikért elismertek, Nobel-díjasok lettek.
A tudósok és írók, költők, mint értelmiségiek szoros kapcsolatban álltak egymással a 19. század közepén. Egy korabeli költő, Arany János a tudós elvont, a világtól elrugaszkodott, kissé elvarázsolt gondolkodásmódját, személyiségét és nincstelenségét ironikusan mutatja be A tudós macskája c. versében. A verset Fülöp Irén előadásában hallgathattuk meg.
