TERTA rádiók
Telefongyár története
A gyár története 1876-ra vezethető vissza, 1904-óta nevezik Telefongyárnak. A gyár kevéssé volt ismert a szélesebb közvélemény előtt, mindig élenjárt a magyar híradástechnikai iparban. 1918-ban az első elektroncsöves adóvevő készítése fűződik a nevéhez, tehát már az I. világháború végén, az akkor még csúcstechnikának számító elektroncsöves adóvevő gyártásával képviselte Magyarországon a világszínvonalat. Exportra gyártott jó minőségű fejhallgatókat, detektorokat akkor, amikor Magyarországon a rádióval még csak kezdetleges kísérletek folytak. Hozzájárult az élenjáró technikák bevezetéséhez az is, hogy a II. világháború végéig, a német Telefunken érdekeltségi körébe tartozott. 1924-25-ben rádió vevőkészüléket gyártását kezdi meg és 1934-ig 28 különböző típussal jelenik meg. Néhány ismert típus ebből az időből: Alpha, Champion, Perfecton, Telon, detektoros rádiók, majd a Gloria, Olimpikon, Akció hálózati rádiók.
A közszükségleti rádióvevőket Telefunken- tervek alapján gyártották. Majd hangosfilmleadó és vasútbiztosító berendezéseket gyárt, de a vezetékes híradástechnika is dominált a gyár profiljában. A 40-es években hadiüzemként sok mindennel foglalkozik, többek között telefonközpontokat, a Messerschmidt vadászrepülők rádió-berendezéseit és egyéb katonai rádió-berendezéseket gyárt. A II. világháborúban az R/1a és R/2, (ezek voltak a honvédség legkisebb, hordozható adó-vevő készülékei) teljesen magyar fejlesztésű rádiókészülékek készültek a Telefongyárban. Az államosítás után 1949-ben hangerősítő és hangosfilmvetítő, vasútbiztosító és hangjelző berendezés, Knorr fékberendezés, távbeszélő és távíró berendezés, távbeszélő központ, benzinkút volumeter és egyéb használati eszközök (pl. paradicsompasszírozó, kerékpár dinamó) gyártására "kérik" meg.
Az 50-es évek második felében pedig, nagyon jó minőségű magnetofonokat gyártottak saját fejlesztés alapján, lakossági használatra. Gyártottak továbbá egészen 1963-ig 16 mm-es hangos filmvetítőket, rádiókat, lemezjátszóval és magnetofonnal egybeépítve is. Néhány ismertebb rádió típus: TERTA 311, 325, 422, 422G, 528MG, a Terta 1004, Terta 1042 és néhány magnetofon típus: Vörös Szikra, Terta 811, Terta 922.
Az első között készítettek csöves, majd tranzisztoros táskarádiót, és hordozható tranzisztoros magnetofont. Magyarországon elkészült a sztereó magnetofonjuk prototípusa is, de kereskedelmi érdeklődés hiányában gyártásra nem került. 1963 után egy kormányhatározattal a teljes magyar rádiógyártást a Videotonnak adták a KGST-n belüli szakosítás miatt. Ugyanezért az Orion gyárban is beszüntették a rádiógyártást. A magnetofon gyártás pedig politikai döntés következtében, a már gyártásban lévő tranzisztoros magnetofonnal együtt a BRG-nek adják át. A 60-as évek végén, több más magyar gyárhoz hasonlóan, a Telefongyárat is bevonták a számítástechnikai programba. A gyár fő profiljához a vezetékes híradástechnika tartozott, és a számítástechnikán belül ehhez a vonalhoz a távadat átvitel/távadat feldolgozás állt a legközelebb
A Telefongyár életének egy érdekes momentumai voltak a kuwaiti projekt-ek, melyek 1982-ben indultak. A sivatagi munka bár igen nehéznek ígérkezett, a "kalandvágy" és a kiemelt bérezés többeket csábított a csapatba. 1982 és 1983 a felmérés, technológia kidolgozás és projekt előkészítés, míg 1984 és 1985-ben a kivitelezés évei voltak (kábelhálózat építése, kábelek kötése, amelyből szabadalom is lett!). A Budavox további tendereket is nyert Kuwaitban és 1986-tól is folyt munka. A rendszerváltozás után a Telefongyár életében alapvető változások mennek végbe.
Az állami ipar privatizációja során a Siemens megvásárolja a Telefongyár Rt.-t, és a Siemens Telefongyár Kft. jön létre. A cég új vezetése a munkahelyek megtartását, közös boldogulást ígér a dolgozóknak a megalakuláskor megtartott értekezleteken, ám rövidesen megkezdődik a termelő egységek megszüntetése, a dolgozók elbocsájtása. Évek során a cég profilváltozása miatt a régi dolgozók töredéke marad állományba. A Siemens Telefongyár Kft., a Siemens Investor Kft. és a Siemens Rt. jogi értelemben is egyesült, ezzel maga a Telefongyár név is eltűnik.