Detektoros rádiók
A kristálydetektoros rádió
A kristálydetektoros rádió, egy egyszerű rádióvevő, amely a rádiózás korai napjaiban volt igen népszerű. Csak a vett rádiójel erejét használja fel a hang előállításához, nincs szüksége külső áramforrásra. Nevét legfontosabb alkotórészéről, egy kristálydetektorról kapta, amelyet eredetileg egy kristályos ásványból, például galénából készítettek. Ezt az alkatrészt ma diódának hívják.
A kristályrádiók a rádióvevők legegyszerűbb típusai, és néhány olcsó alkatrészből is elkészíthetők, mint például antennavezeték, huzaltekercs, kondenzátor, kristálydetektor és fülhallgató. Ezek azonban passzív vevőkészülékek, míg más rádiók akkumulátorról vagy fali aljzatról táplált erősítőt használnak a rádiójel hangosabbá tételére. Így a kristálydetektoros rádiók meglehetősen gyenge hangot produkálnak, és érzékeny fülhallgatóval kell hallgatni őket, és csak az adó korlátozott hatótávolságán belül tudnak állomásokat fogni.
Az ásvány és fém közötti érintkezés kiegyenlítő tulajdonságát 1874-ben fedezte fel Karl Ferdinand Braun. A kristályokat először Jagadish Chandra Bose használta rádióhullámok detektoraként 1894-ben, mikrohullámú optikai kísérleteiben. A GW Pickard 1902-ben használta először demodulátorként rádiókommunikációs vételhez. A kristálydetektoros rádiók voltak az első széles körben elterjedt rádióvevő-típusok, A milliók által használt, házilag is gyártott olcsó és megbízható kristálydetektoros rádió, a rádió nagyközönséghez való bevezetésének egyik fő hajtóereje volt, hozzájárulva a rádió szórakoztató médiumként való fejlődéséhez a rádiózás 1920 körüli kezdetével.
1920 körül a kristálydetektoros rádiókat felváltották az első erősítő vevőkészülékek, amelyek vákuumcsöveket használtak. Ezzel a technológiai fejlődéssel a kristálydetektoros készülékek elavulttá váltak a kereskedelmi használatra, de továbbra is hobbisták, ifjúsági csoportok és a cserkészek építették őket, elsősorban a rádiózás technológiájának megismerése céljából. Továbbra is árulják oktatási eszközként, és vannak rajongói csoportok, akik elkötelezettek az építésükért.